RÉTEGELT-RAGASZTOTT FATARTÓS LOVARDA TARTÓSZERKEZETI ANALÍZISE

Név: Kerpel Ádám

1. Mi volt diplomamunkád témája és milyen főbb mérnöki kérdéseket érintett?

Egy rétegelt-ragasztott FA tartókból készített lovarda, melynek fesztávja, közel 45,00 m. A háromcsuklós keretként kialakított keretállások 3 fő csomópontjára volt helyezve a hangsúly. Különösen a keretsarok, amely egy 3 koncentrikus körből álló csavarkoszorús kialakítású csavarkapcsolat.

2. Volt-e olyan részlet, amely mérnöki kreativitást igényelt? Ha igen, melyik?

Mérnöki kreativitást leginkább a faszerkezetek anyagtulajdonságaiból származó adottságok jelentettek. A fa, mint ortotróp anyag ilyen téren kihívást jelentett. A szerkezetben keletkező igénybevételek felvétele mindegyik csomópontnál kreativitást igénylő feladat.

3. Melyek voltak a legnagyobb szakmai kihívások a tervezési folyamatban?

Az egyik legnagyobb szakmai kihívást egy csavarkoszorúval kialakított keretsarok jelentett. A kihívás benne, hogy a keretoszlop és a gerenda elemek száliránya eltérő, ez befolyásolja a csavarkapcsolat teherbírását. A kapcsolatot tovább nehezít az, hogy minden csavarban más irányú erő ébred a belső igénybevételekből.

4. Hogyan közelítetted meg ezeket a problémákat, és milyen megoldásokat találtál?

A csavarkoszorú problémáját, első körben részmodellek vizsgálatával kezdtem, azt megelőzően, hogy beépítettem volna a térbeli héjmodellbe. A csavarokban ébredő erők modellezésére a Pont-Pont kapcsolati elemet gondoltam a legközelebb álló megoldásnak, de fontosnak tartom, hogy könnyen, kézzel ellenőrizhető részmodelleken próbáljuk ki azoknak a megoldásoknak a helyességét, melyekben nem vagyunk biztosak.

5. Mely AXISVM funkciókat és modulokat használtad a diplomaterved során?

Az alap funkciókon kívül a SE1 (Modális válaszspektrum analízis) modult, valamint a Rezgésvizsgálatot. A merevítőrendszer erőtani vizsgálatához elengedhetetlen volt, a szélterhen kívüli vízszintes irányú hatások vizsgálata.

6. Volt-e olyan funkció vagy modul, amely különösen hasznosnak bizonyult munkád során?

Végül nem került be a munkámba, és a számítási modell sem ezzel készült el, de a SAF modul érdekesnek mutatkozott. ArchiCAD-ben elkezdtem egy modellt felépíteni, hogy azt majd SAF modul segítségével importálom AXISVM-be, de sajnos idő hiányában ez kimaradt a munkámból. Azonban a próba fájlok amikkel teszteltem a SAF modul működését, azok jól működtek. Természetesen ehhez a gyakorlatban kell(ene) egy jól felépített Archicad modell is, ami alkalmas a modul használatára.

7. Találkoztál-e valamilyen technikai nehézséggel a szoftver használata közben? Hogyan oldottad meg?

Alapvetően a szoftver felépítése egyszerű, felhasználóbarát. Inkább trükknek nevezném a térbeli modellekben alkalmazott megoldást, ahol szimulálom az alaptesten a merevítő elemek külpontosságát egy merev test segítségével, és a csuklót nem a támaszon, hanem a rúd végén definiálom, és támasz kvázi-befogottként működik. Ahol viszont nincs merevített mező, ott a támasz egyszerű elmozdulások felvételére képes, azaz csuklóként működik, ahogy azt eredetileg szerettem volna, hogy működjön.

8. Milyen fő következtetésekre jutottál a számítások, vizsgálatok alapján?

Kiemelném az alábbi ábrát, ami egy rúdelemből, és egy héjelemből készült modell egymásra vetítéséből alakult ki. Mint érdekesség helyeztem el a Diplomamunkámban is. Mutatja, hogy hogyan alakulnak a húzó és nyomófeszültségek egy héjmodellben háromcsuklós keret esetén, és hogyan tükrözi ezt egy rúdmodell nyomatéki ábrája.

9. Mit tanultál a tervezési és számítási folyamatból, ami a jövőbeli mérnöki munkádra is hatással lesz?

Legtöbbet a kapcsolatok/ csomóponti részletek tervezéséről tanultam. Sokkal jobban kellett figyelni a csomópontokon belüli viszonyok egymásra gyakorolt hatására. Pl.: Mit okoz egy rossz kapcsolati kialakítással felvett erő, hogyan lehet megoldást találni a problémára?

A konzulenseim mindvégig segítségemre voltak a munkámban, ezúton is szeretném nekik megköszönni a munkájukat!