Az V/c jelű páneurópai közlekedési folyosó részét képező M6 autópálya utolsó, Bóly és Ivándárda közötti szakaszának építése 2021-ben indult. A nyomvonal keresztezi a Villány-Mohács vasútvonalat, amely szükségessé tette egy új vasúti műtárgy létesítését.

A szerkezet rövid ismertetése

Az alapozást és egyben a felmenő falazatot is alkotó 100 cm átmérőjű CFA cölöpsort alaprajzilag „J” alakban terveztük, amiket félköríves szerkezeti gerenda és hosszan hátranyúló szárnyfalgerendák fognak össze.

A felszerkezet egy 72,00 m támaszközű és 11,50 m nyílmagasságú, egynyílású hálós kábelrendszerű ívhíd. Az 5,60 m-es tengelytávolságú ívek párhuzamos síkban futnak, Vierendel-szerűen egymáshoz támasztva. Az ívek konstans magasságú zártszelvények, melyek a vállhoz közeledve enyhén trombitásodnak. A merevítőtartó aszimmetrikus gerincű kalaptartó, ahol a gerincek együttdolgozását és a kábelbekötések megfelelő merevségét diafragmák biztosítják. Az ortotróp pályaszerkezet laposacél hosszbordákkal merevített pályalemezből és azt alátámasztó hossz- és kereszttartókból áll.

A híd általános adatai:

támaszköz: 72,00 m 

szabad nyílás: 66,50 m

nyílmagasság: 11,50 m

főtartók tengelytávolsága: 5,60 m

A szerkezet méretezéséhez használt AxisVM végeselem modell felépítése:

• Az alépítmények vizsgálatához háromdimenziós rúd- és héjelemekből kombinált modellt építettünk, melyet a talajfizikai paraméterek alapján számolt valós megtámasztási viszonyoknak megfelelően tudtunk vizsgálni. A cölöpfalas hídfő kialakítás a fej- és szerkezeti gerendákkal együtt biztosítja a közbezárt földmag megfelelő megtámasztását, a közvetlen vasúti teher viselését és a hídról átadódó függőleges és vízszintes erők felvételét.
• Globális térbeli rúd- és héjelemekből kombinált modellen végeztük el a felszerkezet teherviselő elemeinek ellenőrzését, a használhatósági és dinamikai vizsgálatokat.
• A szerkezet érzékeny részeit lokális héjmodellen ellenőriztük. Az ív és merevítőtartó kapcsolatánál kialakuló komplex csomópont, illetve a kábelek bekötéséhez használt fülek tényleges erőjátékáról és feszültségkoncentrációs környezetének alakulásáról ezen modell segítségével sokkal pontosabb képet kaptunk, ami elősegítette az optimális szerkezeti kialakítás meghatározását.