Második generációs Eurocode: mikor érkezik, és mi változik a tervezésben?

intercad•2026.11.03

Az Eurocode szabványok második generációja a tartószerkezeti tervezés szinte minden területét érinti. Változnak a teherkombinációk, több helyen új ellenállásmodellek jelennek meg, és bővülnek a meglévő szerkezetek vizsgálatának lehetőségei. Az átállásra már most érdemes felkészülni. A megszokott számítási eljárásainkat és tervezési segédleteinket is felül kell vizsgálnunk.

A második generációs Eurocode szabványcsaládok jelképei.

© European Union, 2021, JRC. CC BY 4.0. Kép forrása.

Mikor történik az átállás?

Az európai bevezetési ütemezés két fontos határidőt rögzít:

  • 2027. szeptember 30. a második generációs Eurocode szabványok nemzeti bevezetésének határideje.
  • 2028. március 30. az új kiadásokkal ütköző első generációs szabványok visszavonásának határideje.

A nemzeti bevezetés az európai szabvány nemzeti szabványként történő közzétételét vagy jóváhagyását jelenti. Magyarországon a folyamat már előrehaladt: az MSZT 2026. augusztusi tájékoztatása szerint néhány, acélszerkezetekhez kapcsolódó kiegészítő rész kivételével a második generációs szabványcsalád nemzeti közzététele megtörtént. Forrás: MSZT

Miért volt szükség új generációra?

Az első generáció alkalmazása során jelentős tapasztalat gyűlt össze, miközben fejlődtek az építőanyagok, a szerkezeti megoldások és a számítási módszerek. A felülvizsgálat célja ezek beépítése, a szabványrészek közötti összhang javítása és a gyakorlati használat megkönnyítése.

Nagyobb hangsúlyt kap a meglévő szerkezetek értékelése és újrahasznosítás, valamint a helyi károsodások továbbterjedését megakadályozó szerkezeti ellenállás, azaz a szerkezeti robusztusság (robustness). A szabályozás új anyagok és szerkezettípusok felé is bővül. A fejlesztés fő irányai a JRC összefoglalójában

Melyek a legjelentősebb változások?

A mindennapi tervezés szempontjából különösen az alábbi területekre érdemes figyelnünk:

  • Tervezési alapok és teherkombinációk – EN 1990. Átalakul a teherbírási ellenőrzések rendszerezése: megjelennek a VC1–VC4 ellenőrzési esetek. A változás a parciális tényezők és a megfelelő kombináció kiválasztását is érinti, különösen az egyensúlyi és geotechnikai vizsgálatoknál.
  • Terhek és környezeti hatások – EN 1991. Módosulnak a hóteher egyes alaki tényezői és a hófelhalmozódási modellek; külön figyelmet kapnak a napelemekkel ellátott lapostetők. Bővülnek a szélhatás meghatározásának szabályai, és önálló rész foglalkozik a légköri jegesedéssel.
  • Vasbeton szerkezetek – EN 1992. Új modellek jelennek meg a nyírási vasalás nélküli elemek és az átszúródás ellenőrzésében. Átdolgozzák a repedéstágasság számítását, és változnak a lehajlás, a tartósság és a betonfedés meghatározásának szabályai is.
  • Acélszerkezetek – EN 1993. Az általános szabályok alkalmazási tartománya S700-ig bővül, módosulnak egyes stabilitási ellenőrzések. A végeselemes analízissel támogatott tervezés önálló szabványrészt kap az EN 1993-1-14-ben.
  • Faszerkezetek – EN 1995. Bővülnek a korszerű faépítési termékek, köztük a CLT, valamint a kapcsolatok tervezési szabályai. Részletesebb keretet kap a fa födémek rezgésvizsgálata és a tűzállósági méretezés.
  • Geotechnika – EN 1997. A szabványcsalád három részre tagolódik, és szorosabban kapcsolódik az EN 1990 ellenőrzési rendszeréhez. Hangsúlyosabbá válik a talajmodell, a tervezési modell és a felvett paraméterek dokumentálása.
  • Földrengési tervezés – EN 1998. Változik a válaszspektrum meghatározása, a képlékenységi osztályok és a viselkedési tényező rendszere. Az erőalapú eljárások mellett nagyobb szerepet kap az elmozdulásalapú tervezés.

Hogyan érdemes felkészülnünk?

Elsőként a saját tervezési gyakorlatunkban leggyakrabban használt szabványrészek változásait célszerű áttekintenünk. Ezek alapján felülvizsgálhatjuk a számítási sablonokat, a szoftverbeállításokat és a dokumentációs mintákat.

Sokat segíthet néhány jól ismert szerkezet összehasonlító számítása is. Az eltérésekből megérthetjük, mely új feltételek vagy modellek befolyásolják az eredményt. A második generáció hatása szerkezetenként eltérő: a várható változás irányát és mértékét mindig az adott feladaton kell értékelnünk.